zomba.hu
ZOMBA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Zomba hírességei
 

Rozsnyay Mátyás
(1833-1895)

Dr. Döry Ferenc
(1875-1960)


Rozsnyay Mátyás

Rozsnyay Mátyás 1833. május 14-én Szabadszálláson született Rozsnyay János főbíró és Wirtzfeld Eszter gyermekeként. Középfokú tanulmányai (kecskeméti református kollégium) után a bécsújhelyi katonai akadémián tanult. A szabadságharc hatására otthagyta a katonai pályát, és a gyógyszerészet mellett döntött. Egyetemi tanulmányait Pesten, majd Bécsben végezte. Közben dolgozott, hogy fenntartsa magát, Bécsben az operában statisztált.

 
Tanulmányai befejeztével többfelé volt segédgyógyszerész, majd visszatért Szabadszállásra. Itt írta a „sakkjáték elemei, vezérfonál a sakkjáték megtanulására” című füzetet. 1861. október 18-án elnyerte Tolna vármegye Zomba községének gyógyszerész állását. Az új, önálló gyógyszertár létesítését jobbaházy Dőry Frigyes helybeli birtokos és képviselő szorgalmazta, Zomba és környéke (kb. 10.000 fő) lakossági ellátására.
 
Rozsnyay valószínűleg jól ismerte kora külföldi szakirodalmát is. 1863. júliusában a zombai körorvossal (dr. Kelen J.) közös beadványban fordultak a Magyar Királyi Helytartó Tanácshoz, hogy forgalomba hozassák a „Kinal czukorkák” (Chinin bonbons) készítményt, mely lázcsillapító íztelen kinin.
 
Kérésüket „gyógykontárkodás” címen elutasították. Az 1869-ben Fiume-ban megtartott Magyar Orvosok és Természetvizsgálók XIV. vándorgyűlése meghozta az elismerést és a pályadíjat, mely összeget valószínűleg a zombai gyógyszertár bútorzatára fordította. A vándorgyűlések légköre, a résztvevő tudósok nagy hatással voltak Rozsnyayra, aki a következő 25 évben a legszorgalmasabb látogatója lesz a legszebb városainkban megrendezett vándorgyűléseknek. Ő maga 9 előadást tartott, 1892-ben a gyógyszerész –szakosztály őt választotta elnökévé.
 
Még Zombán megnősült. Felesége Burián Teréz, 6 gyermeket neveltek fel.
 
Rozsnyay korának kiváló fényképésze is.
 
A Fiumei vándorgyűlésen előadást tartott a „Fényképészet legújabb haladásáról”. Itt megjósolja, hogy a fényképek kiszorítják a könyvekből a rajzokat. A fennmaradt fényképek hátlapján a „Rozsnyay Mátyás gyógyszerész fényképészete Zombán” felirat olvasható.
 
1871-ben Aradon tartották a vándorgyűlést. Itt a jelen és a régi kor robbanószereiről tartott előadást. Ekkor kötött barátságot Szarka János gyógyszerésszel, kinek „Szentháromság” nevű gyógyszertárát 1874-ben megvette.
 
Végleg 1879-ben mondott búcsút Zombának.
 
Aradra települve érdeklődését felkeltették a környékbeli ún. ménesi borok. Kuvinban vásárolt szőlőt és házat. Rozsnyay egész életében lelkes hazafi is. „A Gyógyszerészeti Hetilap” 1880. decemberi számában jelent meg tanulmánya a gyógyborokról.
 
Ajánlja a külföldi borok helyett a kiváló magyar borokat. 1885-ben a budapesti országos kiállításon ötféle gyógybort állított ki. (Vinum Chinal, - chinal ferratum, - pepsini, - cascarae sagradae, - coca)
 
1886-ban Aradon elismerésül készítményeiért állami aranyérmet és díszoklevelet kap.
 
1895. aug. 5-én fejezte be Aradon páratlanul gazdag, sikeres életét Zomba község első gyógyszerésze.
 
Forrás: Boros István és dr. Zboray Bertalan: Zomba község neves gyógyszerésze, Rozsnyay Mátyás élete és munkássága
 
Megjelent: Tanulmányok Tolna megye történetéből VI.
 
Szekszárd, 1975.
 

Dr. Döry Ferenc

A Döryek őseinek legfontosabb oklevele szerint „Krisztus 1360. évében Lajos, Magyarország királya a csáfordi Döry családot szolgálataira való tekintettel a várjobbágyság soraiból a nemesség körébe helyezi.”

A Tolna vármegyei tevel – zombai uradalom a Rákóczi-szabadságharc után került a család tulajdonába Döry László révén.
A Döry család birtokain elsősorban növénytermesztéssel foglalkoztak, de az 1800-as évek végén jelentős sikert ért el a dörypatlani sajtgyár. 1885-ben a budapesti Országos Mezőgazdasági Kiállításra elküldött sajtjuk díjat nyert.
Lótenyésztésben is az ország legjobbjai között voltak.
 
A Döry név azonban nem csak a mezőgazdaság területén vált ismertté.
 
A nemzetség igen kiterjedt, a családban vannak al- és főispánok, köztük Döry Frigyes 1848-ban volt megyénk alispánja. Nyolc gyermeke közül Dénestől származik másodszülött fiúként Szekszárdon, 1875. november 27-én született Döry Ferenc. Bátyja, Frigyes a paradicsompusztai birtokot örökölte, Ferenc talán a hagyományok iránt volt fogékonyabb, ezért nemcsak a jogot végezte el, hanem szociológiából is doktorált.
Középiskolai tanulmányai után a Budapesti Tudományegyetemen szerzett jogi doktorátust, majd levéltári szakvizsgát tett az Országos Levéltár gyakornokaként.
 
1913 -1914-ben a Magyar Kultúra című katolikus folyóiratot szerkesztette.
 
1922-ben már országos levéltári igazgató, 1932-től 1934-ig mint megbízott főigazgató vezette a Magyar Országos Levéltárat.
Különösen a magyar közjog története állt a tudományos érdeklődésének középpontjában.
 
1934-ben nyugalomba vonult, de továbbra is foglalkozott a magyar törvények 1526-ig terjedő teljes gyűjteményének összeállításával.
 
Döry Ferenc 85 éves korában Zombán halt meg 1960. február 15-én.
 
Főbb művei: Gróf Buttler Jakab házassága / Pécs, 1931./
 
Bus Jakab emlékezete / Budapest, 1936./
 
Forrás: Levéltár/ Intézménytörténet / Főigazgatók
 
Ulrich Attila – Pozsonyi József: A jobaházi Döry család története /Debrecen 2009./
 
Dr. Töttös Gábor: Dr. Döry Ferenc munkássága
 
www.zomba.hu | Copyright © 2017 Minden jog fenntartva | Kezdőlap | Kapcsolat | Impresszum | Jogi nyilatkozat | Felhasználási feltételek | Webinfo | Látogatók: 289729