Az 1800 –as évek elején az Egyed Antal féle felmérésben először említik meg őket. Azután a Népgondozó Hivatal kérésére a Zombán élő roma népességet 1945. tavaszán írták össze. Ekkor a településen 18 roma család élt, 74 fővel.A teknővájóként feljegyzett 7 család a Szt. Imre telepen élt. Apáról fiúra adták a mesterséget. Forrázó-kenyérdagasztó teknőik, kanalaik a megyében ismertek voltak. A muzsikus családok szétszóródva éltek, ők zömében Zombán is születtek. A zenélés mellett vályogvetéssel, viklipörgetéssel és ló kereskedéssel foglalkoztak. (Kilenc Pali és Pista)
A Zombai Boros család országosan ismert zenész dinasztia volt: Boros József prímás és fia a zombai kaszinó alkalmazottjaként muzsikált. Boros József lánya Boros Jolán ismert, ünnepelt énekesnő, dalai mai is hallhatóak a Dankó Rádióban.
2011-es népszámlálás adatai szerint: 78 fő cigány élt Zombán. Megtalálhatók a romungró (Boros,Zsolnai) oláh (Kolompár)és beás (Orsós, Deli, Ignácz)cigányok is.
A 2022-es népszámlálás adatai szerint 54 fő vallotta magát roma nemzetiségűnek, amely alapján 2024-ben újra megalakulhatott a Zombai Roma Nemzetiségi Önkormányzat.
2006. óta választások útján megalakuló testület, a negyedik ciklusát tölti és képviselői önkéntes munkában, tiszteletdíj nélkül vállalták feladataikat. Fő feladatuk a roma érdekképviselet és a hagyományok őrzése, illetve továbbadása a jövő generációjának. Ezek mellett saját programokat szerveznek általában a Zombai Romákért Egyesülettel. Részt vesznek Zomba Község Önkormányzata rendezvényein is, annak érdekében, hogy a lakosság roma kulturális tartalmakat érjen el, ezáltal bemutatva a cigányság értékeit, csökkentve a negatív előítéleteket.
Ezen célkitűzések mentán haladva az elmúlt 18 év alatt nagyon sok mindent létrehoztak és működtetnek.